Subotički okrugli sto - Szabadkai Kerekasztal

 

Nevladina organizacija «Subotički okrugli sto - Szabadkai Kerekasztal»  Civil szervezet

Cím: Subotica, Štrosmajerova 6

Telefon: 024/553-051

e-mail: hidkft@tippnet.rs

Elnök: Kasza József

 

AZ ALAPSZABÁLYZATBÓL 
 

Figyelembe véve azt:

• hogy a demokratizáció gyors üteme, és a piacgazdálkodásra való áttérés elkerülhetetlenül   hozzájárul a polgárok fokozatos izolációjához.
• hogy az egyéneknek és kevésbé jól megszervezett polgárok csoportjának mind kevesebb hatása van a döntéshozatalban
• hogy nem létezik megfelelő társadalomstruktúra, amelyek hatékonyan megoldaná a konfliktusokat
• hogy a gyorsabb információáramlással, a kulturális csereprogramokkal, különböző műhelyek, nyilvános turnék és tribünök megszervezésével jelentős mértékben hozzájárulhatunk városi tudatunk fejlesztéséhez.
• hogy a  nemzetek közötti és vallási tolerancia, valamint  a civil társadalom kiépítésével meggyorsítanánk Szerbia  csatlakozását az Európai folyamatokba,  mindezen okokból alakult meg a Szabadkai Kerekasztal – „Subotički Okrugli sto“

 
 

A szervezet célja a közösség tagjainak, az intézmények képviselőinek egymásközötti  dialogusát felgyorsítani a konfliktusok sikeresebb megoldása és a polgárok a döntést hozó szervekre való hatásának növekedése érdekében.

- a polgárok társadalmi és kulturális életének szervezése

- a polgárok elidegenedésének csökkentése

- a hazai és külföldi, hasonló  tevékenységgel foglalkozó szervezetekkel való kapcsolatteremtés  és kapcsolaterősítés

- a nemzetek közötti és vallási tolerancia serkentése

- a hazai és külföldi kulturális -és közintézmények közötti együttműködés előrelendítése

- a polgárok a kulturális -és közéletben való részvételének a motiválása 

- a polgárok informálása a kulturális és nyilvános eseményekről

- kulturális, szórakoztató, zenés, sport, tudományos, művelődési, rendezvények szervezése.

- szemináriumok, koncertek, színházi előadások, vendégszereplések szervezése.

- magazinok és egyéb publikációk szerkesztése

- kultúr –és közélettel kapcsolatos nonprofit tevékenységek végzése

- kulturális, politikai, tudományos és gazdasági tribünök és szemináriumok szervezése

- különböző klubok szervezése a saját tagoknak

- edukatív (oktatói) jellegű  tartalmak szervezése a polgárok részére.

 

 

 

     

   

 

 

 

A „Szabadkai Kerekasztal” üléssorozatának 11. előadásáról szóló jelentés 
 

     A „Szabadkai Kerekasztal” mint civil szervezet üléssorozatának 11. szerda délutáni előadásán több mint 20 magas funkciót betöltő  személy illetve szakember beszélgetőestet folytatott az egészségügy és a humán erőforrások az egészségügyben című témáról.

     A bevezető előadást, a Đinđić díjas, Takács Zoltán tartotta, aki rámutatott az egészségügyben zajló reformfolyamatokra valamint mindazokra az adatokra, amelyek rámutatnak az egészségvédelem helyzetére Vajdaságban.

A nem rég elvégzett kutatások alapján Vajdaságban az életkor átlagosan 2 évvel rövidebb Szerbia többi részétől. Vajdaságban 100.000 lakosra 976 egészségügyi munkás jut, míg Szerbia összes többi területén 1.150. Szerbia átlagát tekintve, Vajdaságban az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek, szakmunkatársak, valamint magas, közép illetve alacsony végzettségű szakemberek száma átlagon aluli. Az előadás folyamán, arra is rámutatott az előadó, hogy Szerbiában az átlagos élettartam 9,5 évvel kevesebb az Európai Únió átlagától.

Valamint az is kiderült, hogy az egészségügyben mértéktelenül sok a középfokú végzettséggel rendelkező egészségügyi munkás, míg a főiskolával rendelkezők száma igen alacsony.

      Az összejövetel moderátora, dr. Aleks Evetović rámutatott ebben a problematikában a magánszektor helyzetére, míg Csengeri Attila, tartományi egészséügyi titkár kiemelte az Újvidéki Egyetemen lévő képzés problémáját, ahol létezik 3-4 évig tartó képzés, de diploma nélkül, és a megszokott rendszerrel nem összhangban. Ő emellett elmondta, hogy szerinte a magánszemélyek károsultak és kiemelte, hogy az állami rendszernek kellene hogy legyen ép konkurenciája.

Kasza József, a „Szabadkai kerekasztal“, mint civil szervezet elnöke elmondta, ezek az adatok megmutatják, hogy Vajdaság Szerbiának a legfejlettebb részét képezi, de a centralizáció megtette a magáét.

Kasza Úr különösen  rámutatott a betegek helyzetére, akik maguknak nem tudják megengedni azt, hogy privát orvosokhoz járjanak kezelésre, úgy hazánkban mint Magyarországon, ezért megkérte a politikai képviselőket arra, hogy erőteljesebben követeljék a pénzügyi és vezetési decentralizációt, illetve Vajdaság Autonomiáját. Szerinte ha így marad a helyzet, akkor a jövőben a Vajdasági Transzfúziós Intézetből a vért is elszállítják Belgrádba, nem csak a pénzt.

      Tóth Tivadar, mint tatományi képviselő megállapította, hogy átlagosan 9,5 évet veszítünk csak azért, mert az egészségügyi biztosítás centralizációs rendszerében találjuk magunkat, ami egy igen sokkoló adat számunkra. Ezek mellett a képviselő úr rávilágított a fiatal szakemberek rohamos, külföldre való elmenetelére.

      Kun Szabó Éva, a Városi Tanács egészségügyi megbízottja, elmondta, hogy Szabadka városi státuszának megszerzésével a város szemtelenül kevés pénzeszközöket kapott az egészségügy fenntartására, és azt is kiemelte, hogy a pártok irreális igéreteket tettek az új egészségházak megnyitásával kapcsolatban 6 városi és 5 városon kívüli helyi közösségekben.

Szerinte sok helyen még nincs orvosi rendelőintézet sem, a 24 már meglévő szubjektum mellett. Emellett, feltett egy igen elgondolkodtató kérdést: Ki fogja bezáratni az egészségházakat, ha a rendszer megnyitja kapuit a magánszektor felé.

      Dr. Szakmány Major Edit a Topolyai Egészségház igazgatója emlékeztette a jelenlevőket a nem rég zajló racionalizáció körülményeire, amikor is a a belgrádi hatóság javasolta, hogy csökkentsék a munkaviszonyban lévők számát az Észak-bácskai térségben.

Az igazgatóasszony rámutatott a területileg nagyobb községekben jelentkező problémákra, mint amilyen Topolya is,amelyeknek nincs elegendő egészségház, és  ahol a betegek nem mennek kezelésre, mert sokak nem rendelkeznek olyan eszközzel, amely elszállítja őket a legközelebbi orvosi rendelőintézethez. Ezen okokból sokszor megtörténik, hogy nem tudják kivárni az orvosi segítséget, és sokan ez miatt az életüket vesztik.  

      Dr. Crnjaković Tonković Ružica, a Szabadkai Egészségházak igazgatója hozzátette, hogy Szabadka még nem pótolta a szakmunkaerő hiányt, akiket  3-4 évvel ezelőtt nyugdíjaztak az egészségügy állami racionalizációs programján keresztül.

      Befejezve az összejövetelt, Somogyi Sándor professzor úr rámutatott arra, hogy ez a probléma túlhaladja a szakmát, és társadalmi problémát képez, figyelembe véve azt, hogy az egészségügy milyen fontos tényezője az élet összminőségének.

      A „Szabadkai Kerekasztal“ megvalósítási tervében szerepel, hogy a jövőben folytatódik a diszkusszió az egészségügyről, a betegségek megelőzése témával kapcsolatban. 
 

 

 

A „Szabadkai Kerekasztal” üléssorozatának 12. előadásáról szóló jelentése 
 

A „Szabadkai Kerekasztal” civil szervezet üléssorozatának szerda délutáni  12. előadásán, Béres Zoltán matematikus professzor részletesen vázolta a választási modelleket matematikai szempontból.

A „Választási paradoxonok – avagy a választási rendszerek a matematikus szemével című előadás bebizonyította hogy a választások kimenetélére nagy hatással van azon kandidatusok részvétele, akiknek semmilyen esélye nincs a győzelemre, valamint a kandidátusok visszavonulása a választási versenyből. Az előadó rámutatott arra, hogy a matematikusok nagy része a kétkörös választási rendszerekkel kapcsolatos problematikával foglalkozik már egészen a 18. század óta.

Rámutatott arra is, hogy minden létező választási modell magával vonz különböző paradoxonokat, és a választások paradoxon nélkül diktatúrát jelentenek, amit a Nobel-díjas Kenneth Arrow a 20. században már matematikailag bebizonyított. Béres professzor számos igen hatásos példákon keresztül bemutatta a választási akarat átdolgozásának lehetőségeit a választási határ eltolódásával, amit példákon kersztül vázolt az amerikai választásokról. Egyúttal bebizonyította azt, hogy milyen módon lehet a hatszoros elektronikus választási rendszerben a 10%-os kisebbségnek túlszavaznia a 90%-os többséget.

      A diszkusszió folyamán, amely az előadást követte, a „Szabadkai Kerekasztal” moderátora, Somogyi Sándor professzor úr rámutatott annak szükségességére, hogy támogassuk a fiatal tudósokat  a saját környezetünkből.

      A résztvevők érdeklődtek arról, hogy mennyire van értelme szavazni, ha a választások ennyire manipulatív jellegűek, de az előadók rámutattak arra, hogy a választások tulajdonképpen egy társasjátékot képeznek, amelyek  paradoxonoknak vannak kitéve.

Mivel a politikai hatalmak jól tudják mindezek jellegét, ezért gyakran próbálkoznak a választási szabályok változtatásával, amelyek kihatnak a jövőbeli választási eredményekre.

      A „Szabadkai Kerekasztal” civil szervezet elnöke, Kasza József emlékeztette a résztvevőket a körzetek valamint a választási egységek 90-es évekbeli átalakítására, és hozzátette, hogy hogy lehetséges az, hogy mindig közvetlenül a választások előtt vannak módosítások. Szántó Róbert, mint a Demokrata Párt képviselője kijelentette, hogy előkészületben van az új törvény a lokális választásokról, ahol a polgárok az egyénekre szavaznának, de később  ezek a szavazatok a pártoknak adódnának össze.  Miskolczi József  rámutatott, arra a tényre, hogy a hatalmon lévők félnek a polgárok választási akaratának szabad kinyilvánításától, és kiemelte a lokális választásokról szóló törvényt, amelyeken a kétkörös választások előtt direkt választással meg lett választva a polgármester, és hogy ez a törvény csak egyetlen választást követően vissza lett vonva, valószínűleg azért mert ezzel csökkent volna a politikai pártok manipulációinak a lehetősége.